9.

Sziasztok! Új résszel jelentkezem! :) Boldog újévet kívánok az összes olvasómnak! Nem akarok sokat dumálni, ezért jó olvasást! :)

 

Cherry szemszöge:

Végre vége lett ennek a napnak, suli szempontjából, bár mondjuk Földrajzóráról pár percet késtem, de a tanárnő elnézte mikor kihazudtam hogy a mosdóba voltam. Túl éltem egy borzalmas tesit (Teljesen kipurcantam, már az óra végére a földön húzva magamat mentem az öltözőbe.), egy nagyszerű rajzot (Szeretem a rajzot, szerintem ez az egyetlenegy tantárgy amit úgymond kedvelek.), egy elment irodalmat (Pár osztálytársunk verseket mondott fel, mert valamikor mennek el versenyre, ezért nem csináltunk semmit, csak hallgattuk őket. Nekem ez is fárasztó volt.), s egy tök jó kémiát (A tanárunk nem jött be órára, mivel beteg, ezért az osztályfőnökünk jött be és végig beszélgettük az órát és nevetgéltünk a srácok hülyeségein.). A suli előtt pont ahol kell cigiztünk a srácokkal és hallgattuk Marcus "beszédét" hogy ócsárolta az egyik végzős srác aki beszólt neki így ebből majdnem verekedés lett. Én Maya-val lenyugtattuk őt majd én elköszöntem tőlük és hazafele igyekeztem. Az úr közben azon gondolkoztam hogy ezen a héten csak egyszer had találkozhassak Louis-al. Látni szeretném még egyszer a borostás arcát, a csodálatos kék szemeit, a puha ajkait, a mosolyát.

Anyával a ház előtt találkoztam egy pasassal beszélgetett, elég komoly dologról beszélhettek mert anya komoly fejjel hallgatta a pasast és bólogatott. Próbáltam nem úgy elmenni mellettük hogy ne halljak semmit, de hát nem nagyon sikerült, valami pénzügyről beszélt a pasas, és sietős léptekkel mentem be a házba, beérve a házba levettem a cipőmet, táskámat a cipőm mellé ejtettem és korgó gyomorral mentem be a konyhába ahol apa készített magának kaját.
- Szia, apa - köszöntem és máris a hűtőbe kezdtem el turkálni. Mikor megtaláltam azokra amire szükségem van elhelyeztem az asztalra és apa segített megcsinálni nekem is. Pár perc után én egy szendviccsel a kezembe mentem fel a szobámba, felfeküdtem az ágyamra és majszolni kezdtem a kajámat. Párat haraptam belőle és mellém helyeztem, ölembe vettem a laptopomat. Felmentem a közösségi oldalaimra de nem találtam semmi izgalmasat az oldalakon. Így hát eldöntöttem hogy zenét hallgatok, felvettem a kedvenc fülesemet és bekapcsoltam a kedvenc zenémet és megettem a maradék szendvicset, mikor megettem az éjjeliszekrényre helyeztem a tányért és lehunytam a szememet. A klip a szemem előtt lejátszódott majd hirtelen álomba merültem. Azt hiszem hogy életem eddigi legjobb álmát álmodtam.

Álom:

Az autó leparkol egy ház előtt, majd kiszáll belőle egy férfi becsukja maga mögött a kocsiajtaját és a másik oldalra megy át, a srác sóhajt egyet majd egy mosoly kíséretében kinyitja az ajtót, a kezét nyújtja és a lány boldogan elfogadja. Srác boldogan segíti ki a lányt az autóból és csukta be a lány mögött az ajtót, óvatosan a fiú a lányt a kocsi oldalának döntötte és egy lágy csókot nyomott ajkaira. Mikor eltávolodott a fiú halvány mosolyra húzta ajkait és lassan összekulcsolta kezeiket. Lány elpirulva figyelve a mozdulatot.A fiú elkezdi a lányt az ajtó fele húzni és a srác kinyitja az ajtót, belépve a házba a srác segít levetni a lány kabátját és felakasztja s a sajátját is, az ajtóhoz lép és becsukja azt. A lány a nappali fele veszi az irányt a srác meg a konyha fele. 
- Cherry, mit kérsz inni? Pezsgőt vagy bort drágám? - kiabált ki a srác a konyhából a nappaliban helyezkedő lánynak. 
- Nekem mindegy Louis! - szól vissza kuncogva a lány és elhelyezkedik a kanapén. A srác felbontja a bort és tölt mind a két pohárba. Megfogja a poharakat majd elindul a nappali fele, mikor megpillantja élete értelmét huncut mosoly ereszkedik arcára. Leült a lány mellé és a kezébe adja a poharat, koccintanak majd isznak a borból. Louis egy korty után lerakja a poharát a dohányzóasztalra és csodálni kezdte a lányt. Cherry észre vette ahogyan a barátja őt nézni, így halvány pír szökik arcára és úgy kortyolgatja tovább a bort. Louis kuncogva veszi ki a kezéből a poharát és az asztalra helyezi, közelebb hajol a lányhoz, hogy a lány érezhesse a fiú leheletét ajkain, majd a srác suttogni kezd.
- Ne tudd meg milyen szerencsés vagyok veled életem, mióta legelőször megpillantottalak tudtam hogy egyszer az enyém leszel, szeretlek - suttogta a srác és szenvedélyesen megcsókolta a lányt, a lány azonnal visszacsókolta, Louis megnyalta lány alsó ajkát bejutásért könyörögve amit a lány meg is adott neki. Vad táncba kezdtek nyelveik, csak úgy küzdöttek a dominanciáért. De végül Louis nyerte meg. Lassan elváltak ajkaink, Louis meg elkezdte csókolgatni a lány nyakát, a lány sóhajokkal fejezte ki élvezetét. Mikor Louis megtalálta a gyenge pontját, szívni kezdte az adott bőrt amit Cherry nyögéssel díjazott. Cherry beletúrt Louis barna hajába és meg is húzta egy kicsit, amitől Louis egy morgás szerű hangot adott ki. Hirtelen a fiú felemelte a lány a derekánál fogva és felvitte az emeletre.....

Riadtan keltem fel az álmomból és ijedten néztem szét a szobámba, szóval csak álmodtam...pedig olyan élethű volt. Végig simítottam ajkaimon majd felsóhajtottam. Bárcsak igaz lett volna. Nagy nehezen visszafeküdtem az ágyba és megpróbáltam elaludni.

8.

Sziasztok! Új résszel jelentkezem! Boldog karácsonyt mindenkinek előre is, remélem szép és emlékezetes karácsonyotok lesz majd nektek! :)

Cherry szemszöge:

Hétfő. Ez az egyetlen nap amit utálok. Nem akarok felkelni a pihe-puha ágyacskámból, nem akarok készülődni a nyamvadt iskolára, csak aludni akarok, mást nem. Nem akarok elindulni az iskolába, nem akarok hét órát végig ülni, de hát a szüleim itthon vannak, és ha meglátják hogy nem mentem iskolába akkor jaj nekem. Így aztán felkeltem és hamar elkészültem. Odaléptem a táskámhoz és bepakoltam óra szerint, hét óra. Hogy fogom kibírni ezt a hét órát cigi nélkül? Pénteken állítólag a diri berakta a házirendbe hogy tilos a dohányzás az iskolába, az iskola 5 méteres körzetébe ha valakit cigizni látnak, főleg ha diák azt keményen megbüntetik. De úgy is a skacok kitalálnak valami hülyeséget hogy cigizhessünk, na mindegy. Ásítva mentem le a lépcsőn vállamon a táskámmal és az említett tárgyat a konyhába érve a székre helyeztem. Nem foglalkoztam a szüleimmel akik békésen reggeliztek, elmentem mellettük és a pultról elvettem egy almát s az almát falatozni kezdtem. Az elfogyasztott almacsutkát a kukába dobtam, felkaptam a táskámat és egy "Sziasztok"-ot eldünnyögtem a szüleimnek majd kiléptem a házból. Megigazítottam a táskát magamon és a zsebemből kivettem a cigit amely a zsebem legmélyén helyezkedett el. Meggyújtottam és mélyet szippantottam a cigiből, éreztem ahogyan a nikotin feltölt energiával, újult erővel indultam tovább az iskola felé. Mikor az iskola körzetébe értem, eltapostam a cigit, a táskámból elővettem egy rágót (Ami persze mentolos) és rágni kezdtem. Ha elmegyek egy tanár előtt cigi szaggal rögtön megérzik, ezeknek a tanároknak olyan az orruk mint a kopóknak. Magabiztosan lépkedtem a srácok felé, és megpillantottam az egyik tanárt aki elég szúrós szemekkel figyelt minket, én csak küldtem egy angyali mosolyt felé. A srácokhoz érve lepacsiztam mindegyikükkel, a csajoknak meg ölelést adtam. Pontban 7:50-korra értem be ezért bementünk az iskolába, egyenesen az osztályunk felé vettük az irányt. Hatalmas röhögést közepette Spencer kivágta az ajtót és az osztályba azonnal csönd telepedett, minden szem ránk szegeződött, mi meg kuncogva mentünk a helyünkre, levágtuk magunkat a padba és folytattuk a beszélgetést. Hála az égnek pont úgy ültünk hogy tudtunk beszélgetni, és nem papírgalacsinokkal kell üzengetnünk egymásnak.
Éppen azon beszélgettünk a srácokkal hogy hogyan lógjunk ki hogy cigizni tudjunk, mikor az egyik csaj az osztályból megbökte a vállamat.
- Hé Cherry! Tudtad hogy Történelemből témarázót írunk ma? - mosolygott rám a csaj, én hűvös arccal figyeltem őt majd megvontam a vállamat.
- Akkor egyes - mosolyogtam vissza
- Figyelj én tudom, ha készen vagyok leírom a válaszokat egy papírra és odaadom neked oké? - suttogta, ne hogy meghallják a srácok
- Nekem mindegy - rántottam meg megint a vállamat és az ajtó felé pillantottam ahol éppen a történelem tanárunk lépett be. A szeme megakadt a kis csapatunkon majd elmosolyodott.
- Na lám, lám. Jó útra tértetek? Hol marad a 20-30 perces késésetek ahogy minden első órán szokott lenni? - kérdezett minket, vagyis engem mivel a szemével mindvégig engem nézett.
- Pont ma nem akartunk elkésni, mivel ma dolgozat van - mosolyogtam mire a tanár döbbenten nézett vissza rám
- Miss.Evans csak ne tán tanult? Csoda történt? - kérdezte miközben a dolgozat papírokat osztotta ki a diákoknak. Egy másodpercre Anne-re néztem aki engem nézett és biztatóan rám mosolygott. Tudtam ha övé jó lesz, és én átmásolom az én dolgozatomra akkor az enyém is kiváló lesz. Mikor a tanár hozzám ért lerakta az asztalomra a lapot és azt mondta - Remélem jó lesz a dolgozata Evans. Nem akarok kettesnél rosszat jegyet adni - mondta és folytatta tovább az útját. Sóhajtva elolvastam a lapon szereplő 10 kérdést, tízből, egyet se tudtam. Félve oldalra pillantottam és láttam hogy Anne eszeveszetten körmölte a kérdésekre a válaszokat, végig figyeltem őt. Pár perc múlva készen volt, elővett a táskájából egy zsebkendőt és felírta a válaszokat. Átdobta a zsebkendőt a padomra én meg hálásan néztem rá, ő csak mosolyogva legyintett, felállt és kivitte a dolgozatot. Ahogy csak tudtam átmásoltam a válaszokat, végig néztem hogy jót írtam-e mikor megállapítottam hogy az egész egyezik mosolyogva álltam fel a helyemről. Közben a kezeim közé vettem a papírt és a zsebkendőt. Elmentem Spencer mellett és óvatosan leraktam hozzá a zsebkendőt a padjára majd a tanári asztal felé vettem az irányt. Leraktam a töritanár asztalára a dolgozatomat, megfordultam és visszamentem a helyemre. Spencerrel összetalálkozott a tekintetem én meg csak rákacsintottam és elmosolyodtam, ettől ő is elmosolyodott és írni kezdett. Leültem Spencer háta mögötti padba és vártam az óra végét jelző csöngött.

Történelemről kicsöngetve azonnal egy jó helyet kerestünk ahová elbújtatunk dohányozni, de nem találtunk semmilyen jó helyet így abba hagytuk a keresést. A keresés többnyire 8 percig tartott majd utána azonnal be is csöngettek, fújtatva mentünk be a következő órára ami Matek volt. A szokásos helyemre leültem és a kezembe temettem az arcomat. Mint minden Matek órán ma is felelt az egyik ember aki pedig szegény Maya volt. Pont a legkönnyebbeket kérdezte és a legegyszerűbb feladatokat oldotta meg így ötöst kapott. Az óra további részében valami feladatokat oldottunk meg, de én mint most is elaludtam, 20 perc után felkeltem mivel Maya megbökte a hátamat, kérdőn fordultam felé ő csak a tollával az órára mutatott. Azt akarta mutatni hogy 5 perc és kicsöngettek. Bólintva fordultam a tábla felé ahol a tanár nagyban írt a táblára és magyarázott. Gyorsan elraktam a matek cuccomat és mivel a következő óra is a tantermünkben lesz elő vettem a Földrajzot. A tanár hirtelen abba hagyta az írást és megnézte az órát.
- Gyerek ennyi volt mára, ugye mindenki értette ezt az anyagot? - itt mindenki egy "Igen"-nel felelt - Remek! Akkor csak ebből a következő órán dolgozat lesz - mondta a tanár, összeszedte a cuccát és kiviharzott a teremből. Na már csak ez hiányzott. Dolgozat, dolgozat hátán. Szuper!
- Figyelj - lépett a padomhoz Anne - Tudom hogy nem tudod az anyagot így órán segíthetek - mosolygott rám, én visszamosolyogtam rá és elment mellettem.
- Cherry! Kérhetnék tőled egy cigit? - jött oda hozzám a folyóson Spencer, vállat vonva túrtam bele a táskámba és mikor előkerült egy száll cigi, a óvatosan a tenyerébe helyeztem a cigit.
- Minek neked most ez? - kérdeztem tőle miközben őt figyeltem
- Találtam egy tuti helyet ahol nem vehetik észre a tanárok ha cigiznék - mosolygott rám - Kíváncsi vagy rá? - én csak bólogatva adtam a tudomására hogy igen. Megragadva a csuklómat vonszolt maga után a folyosón, a kerten és behúzott a suli tornaterme mögé.
- Itt tuti hogy nem vesznek észre? - kérdeztem és meggyújtottam a számba lévő cigit. Spencer csak megrázta a fejét és kifújta a füstöt majd újra szívott a cigijéből. Végre cigi, de hiányzott már!

7.

Sziasztok! Ebben a részben majd megismerhetitek Louis legjobb barátját és az ő problémájával. Remélem tetszik a rész, bár szerintem elég rossz lett, de majd eldöntitek ti, oké? Előre szólok hogy nem sokára téli szünet ami azt jelenti többször lesz rész. A kövi részt December 21-22-re tervezem nektek. Jó olvasást, és jó éjszakát kívánok minden egyes olvasómnak!

Louis szemszöge:

Mint minden reggel szokásosan reggel nyolckor szólt az ébresztőm. Nyöszörögve csaptam le az ébresztőt és keltem ki az ágyból. Kicsit furcsa hogy a tegnapi göncömbe aludtam el, lehet hogy annyira részeg voltam hogy nem bírtam levenni a ruhámat? Lehetséges, mivel majd szét szakad a fejem. Fejemet fogva mentem le az emeletről be a konyhába. A polcról levettem egy poharat azt megtöltöttem vízzel majd az egyik fiókból kivettem egy fájdalomcsillapítót gyorsan a gyógyszert a számba vettem és rögtön ittam rá vizet hogy ne érezzem a gyógyszer undorító ízét. Miután bevettem a gyógyszert az üres poharat a mosogatóba helyeztem s a telefonom csörrenő hangját hallottam meg. A zsebemből kivettem a telefonomat és "Aiden" nevét vettem észre. Sóhajtva nyomtam le a hívás fogadás gombot.

- Helló haver! - szólt bele gyerekkori barátom - Beszélni szeretnék veled egy nagyon fontos dologról.

- Miről szeretnél velem beszélni? - kérdeztem

- Hát ezt így telefonon nehéz lenne elmagyarázni - mondta - Gyere el a Starbucks-ba ott mindent elmagyarázok
Egy perc gondolkodás után sóhajtva megbeszéltem vele hogy kilenckor ott leszek. Beszéltünk még pár szót majd leraktuk. A telefonomat a pultra helyeztem és gondolkodni kezdtem Róla. Cherry-ről. Cherry-ben van valami ami nagy megfogott benne, talán az hogy nappal egy ártatlan bárány majd éjszaka egy igazi vadmacska. Egy pillantás kellett ahhoz hogy felkeltse a figyelmemet, hihetetlen hogy ennyire megakarom ismerni őt, pedig én nem erről vagyok híres hogy egy lánynál csak úgy leállok. Annyira elgondolkoztam hogy nem is vettem észre hogy leesett egy pohár az asztalról és darabokba hullott. Szitkozódva hajoltam le hogy felszedjem a széttört pohár maradványait. Ez csak is én lehetek. Miután a nagyobb szilánkokat összeszedtem a tenyerembe kidobtam a kukába őket és a kuka mellett heverésző seprűt s lapátot a kezembe vettem majd felsepertem a többit is. A lapáton lévő üvegeket a kukába öntöttem, a seprűt és a lapátot meg vissza helyeztem a helyére. Felmentem az emeletre és bementem a fürdőszobába. Levettem magamról a tegnapesti ruhámat és beálltam a zuhanyzóba, magamra engedtem a jéghideg vizet, élveztem ahogyan a hideg víz rám ömlik és felfrissülök. Miután végeztem derekam köré csavarva a törülközőt kiléptem a zuhanykabinból. A tükör elé lépve kezembe vettem a fogkefémet. Nyomtam rá fogkrémet és elkezdtem mosni a fogamat, mikor végeztem vele kiöblítettem a számat, lemostam a fogkefét és visszahelyeztem a helyére. Kimentem a fürdőből és elkezdtem készülni.

Fél óra múlva már készen indultam el a Starbucks felé. Sietősre vettem a lépteimet, tudtam hogy nem fogok elkésni de akkor is siettem. Mikor az utca végéhez értem, lefordultam. Mentem pár métert s megpillantottam a kávézót. Imádtam hogy ilyen közel lakok a kávézóhoz. Féloldalas mosollyal léptem be a kávézóba, a szememmel keresni kezdtem Aiden-t és meg is találtam őt az ő úgymond "kedvenc" helyén ült, éppen a csuklóján lévő órát nézte és közben a lábával dobolt idegében. Gyorsan odaléptem és játékosan a hátába vertem, egy kicsit megugrott de mikor látta hogy csak én voltam az rendezte arcvonásait és mosolyogni kezdett. Leültem szembe vele a székre és pásztázni kezdtem őt érdeklődő szemekkel. Mikor látta rajtam hogy nem tudom miért vagyok itt megköszörülte a torkát és beszélni kezdett.
- Louis ugye már a telefonba mondtam neked, hogy beszélni szeretnék veled...régen, na jó nem is olyan régen pár hónappal ezelőtt egy pasastól pénzt kértem kölcsön de úgy hogy megegyeztem vele hogy majd visszaadom neki az összeget. Én annyira hülye voltam hogy nem figyeltem mikor azt mondta hogy max.1 hónapom van hogy visszaadjam neki a pénzt. Nem tudtam neki visszaadni és most hatalmas pácba vagyok, nem tudom hogyan keveredjek ki ebből, próbáltam munkát találni vagy bárki ismerősömtől pénzt kérni, de sikertelen. Csak te vagy aki segíthet nekem. A szüleid marha gazdagok nem tudnál nekem adni pénz? Holnap este ha nem adom vissza a pasasnak a lóvét akkor megöl, igen jól hallottad! Megöl! Kérlek haver csak rád számíthatok! - könyörgött, a szemében csomó érzelmet tudtam kiolvasni, de ami a legjobban benne volt azt hogy Fél. Nagyon fél. Aiden a legjobb barátom attól eltekintve hogy nagyon sokszor keveredik bajba és mindig nekem kell kisegítenem őt, de hát ez a barátság, nem?
- Rendben haver segítek neked, mennyi pénz kellene? - kérdeztem, a barátom éppen szólásra nyitotta a száját mikor jött a pincér és kihozta rendeléseket - nem emlékszem arra hogy rendeltem volna, de lehet hogy Aiden rendelt - a pincér lerakta elénk az italokat ami két kávé volt, megköszöntünk és elhagyta az asztalunkat és egy másik asztalhoz ment.
- Hát...nem kevés pénzről lenne szó! Öhm..csak az itt a bökkenő hogy dollárba kell neki visszaadnom - mondta
- Rendben, akkor mennyi kellene? - kérdeztem még egyszer Aiden sóhajtott és megszólalt.
- 2000 dollár.
- Mennyi?! Ez nagyon sok pénz! - akadtam ki de hamar kontrolláltam a hangomat mivel pár ember érdeklődve fordult felénk
- Tudom haver nagyon sok pénzről van szó, de kérlek segíts! Nem akarok meghalni, te sem akarod! Ugye? - nézett rám kétségbeesetten, én nemlegesen megráztam a fejemet.
- Holnap délelőtt elmegyek a bankba és kiveszem a pénzt dollár formájában, oké? Te meg odaadott a pasinak a pénzt és nem fogsz ez után semmilyen bajba kerülni, rendben? - kérdeztem
- Ígérem Louis, ígérem! - mondta hatalmas mosollyal az arcán, szürke szeme az örömtől csillogott és kuncogva beletúrt barna hajába. Mosolyogva kortyoltam bele a kávémban és figyeltem ahogyan kiélvezi hogy megússza ezt. Persze nem akarom hogy meghaljon. Aiden remek srác, csak jobban meg kell ismerni őt. Áldom ilyenkor Istent hogy összehozott ezzel a hülyével a sors.                            

6. (+18)

Sziasztok! Meghoztam végre a +18-as részt is. Remélem tetszeni fog nektek, de eléggé rosszra sikeredett, de majd ti eldöntitek hogy milyen lett (Előre szólok hogy a visszaemlékezést azt a barátnőmmel hoztam össze - aki nagyon jó író és költő - remélem tetszeni fog nektek). Jó olvasást.



Másnap:

Reggel elég rossz állapotban keltem fel. Fájó fejjel keltem ki az ágyamból és bementem a fürdőszobába, odaléptem a mosdókagylóhoz és belenéztem a tükörbe, egy zombihoz hasonló lény pillantott vissza rám a tükörből. Pár perc kellett hogy felfogjam hogy ez én vagyok. Amilyen gyorsan csak tudtam normálisra rendeztem magamat ami sikerült is. Még egyszer belenéztem a tükörbe és elmosolyogtam. Elégedetten mentem ki a fürdőből és hirtelen megálltam a szoba közepén, ahogyan megpillantottam a ruhámat - amit tegnap viseltem - rögtön előjött a tegnapi emlék.

"Louis csókja édes volt mint a méz, lágy és érzéki volt. Azonnal visszacsókoltam. Nyelve bejutásért könyörgött amit meg is adtam neki. Miután bejutást nyert villámsebességgel kezdte keresni a nyelvemet, amit meg is talált. Ajkaink elváltak egymástól. Lélegzetvisszafojtva várok egy újabb csókra, Louis észre vette rajtam hogy türelmetlen vagyok ezért, ő pedig egy csintalan mosollyal az arcán megcsókol durván, vágyakozva, foglyul ejtve a testével. Az ajkai az enyémen, s ahogy a levegő kiszorul a tüdőmből az agyam kikapcsol, a szemem lehunyva, a szívem pedig nyitva. Közelebb húz, és elönt az az érzés engem hogy felvilágosodtam. Én egy idegen srácba - jó nem idegen tudom a nevét - szerelembe estem. Kinyitom a szememet és lassan elhúzódom, kilépek a biztonságot jelölő öleléséből majd tettem pár lépést hátra. Ő felhúzott szemöldökkel nézett rám én pedig a fejemet ráztam.
- Mi a baj? - kérdezte Louis kétségbeesetten én nem szólaltam meg inkább. Féltem hogyha megszólalok valami butaságot mondok. Inkább elindultam a folyosón, a folyosó végén volt egy üvegajtó. Kimentem a házból a kertbe és leültem egy székre. Az asztalon láttam egy doboz cigarettát. Erős vágyat éreztem hogy elszívjak egy szállal de inkább elhessegettem a gondolataimból. Megcsapott a hideg levegő, én meg összerezzentem.
- Csak nem fázol? - hallottam meg egy hangot a hátam mögül. Nem fordultam meg, tudtam a nélkül is hogy ki az. Egyre közeledő lépéseket hallottam és Louis helyett foglalt a mellettem lévő székre. Egy pillanatra rám nézett és mikor meglátta hogy őt nézem, elmosolyodott. A szemeivel elkezdte fürkészni az éget majd sóhajtott egyet. Megnyalta alsó ajkát - amitől majd elájultam, a mozdulatsoron - és elvette az asztalon heverő cigarettát, kivett egy szálat berakta a szájába és meggyújtotta. Miközben kifújta a füstöt arcával felém fordult."

 - Cherry - hallottam meg egy lágy hangot mellőlem, sóhajtva felé fordítottam a fejemet és anyát láttam meg az ajtóban állva. Mosoly terült szét az arcán, istenem de régen láttam ezt az őszinte mosolyt az arcán, nagyon hiányzott ez már. Érdeklődve figyeltem anyát ahogyan bejött a szobámba és leült az ágyamra és megszólaltam.
- Miért mosolyogsz, történt valami? - kérdeztem óvatosan. Anya ezen a kérdésen aprót kuncogott és megfogta a kezemet.
- Csak jó napom van kicsim, nem történt semmi - mosolygott rám - Amúgy jöttek hozzád - állt fel az ágyamról és az ajtó fele lépkedett.
- Mond neki hogy jöjjön be a szobámba
- Rendben - bólintott anya és becsukta maga mögött az ajtót. Pár másodperc után kopogást hallottam és bedugta a fejét Marcus.
- Szia Cherry - mosolygott és kinyitotta az ajtót. Mikor észre vette rajtam hogy nem szólok vissza s nem mosolygok vissza rá lehervadt a mosoly az arcáról. Elém lépett és a kezével végig simított a karomon - Azért jöttem hogy mondjam hogy este kapom meg az új drogot, eljössz velem? - kérdezte, aprót bólintottam válaszul Marcus féloldalasan elmosolyodott - Hát akkor megyek is, és...este 8-kor gyere a szokásos helyre, Szia Cherry - mondta és elment. Hangosan kifújtam a benntartott levegőt és nyeltem egy nagyot. Megráztam a fejemet majd a nyitott szekrényemhez léptem, - nem is vettem észre hogy tegnap nem csuktam be - s kivettem az első pólót, nadrágot és kardigánt ami a kezembe akadt, felkapkodtam magamra. Kimentem a szobámból és lementem az emeletről, a nappaliba megpillantottam apámat aki éppen a tv-be egy horgász csatornát nézett - mit is gondoltam volna, apám imád horgászni. Csomó díja is van - anya pedig a konyhába szorgoskodott. Elindultam a konyhába.
- Á Cherry jó hogy jössz, elmehetnél a boltba pár dologért - mosolygott, egy pillanatra abba hagyta a főzést ameddig ide adott egy cetlit és a szükséges pénzt.
- Rendben - sóhajtva hagytam el a házat és elindultam a sarkon lévő bolt felé.

20:15, Marcus és Cherry szokásos helye (+18):

Istenem ezt nem hiszem el, elkéstem! Jobban szettem a lábamat, és ezt nevezhettem volna rohanásnak is. Befordultam az egyik utcába és a lámpa fénynél megpillantottam Marcust. Lehajtott fejjel mentem oda hozzá és megálltam mellette. Éreztem ahogyan félem pillant és egy valamit betuszkol a kabát zsebembe. Kíváncsian vettem ki a zsebemből a zacskót és megláttam hogy egy teljesen új fajta drogot hozott Marcus embere, ilyet még nem láttam. Miután megvizsgáltam zsebre vágtam a cuccot és Marcus elé álltam. 

- Oh, szóval tudod mit kell tenned? - gonoszul vigyorgott rám én meg szem forgatva letérdeltem.Ahogy eddig is csináltam kicsatoltam az övét és Marcus lehúzta helyettem a nadrágját. Végig simítottam duzzadt férfiasságán ami már nagyon kiakart törni a boxerből. Lassan lehúztam a bokájáig a boxert és a kezeim közé vettem a férfiasságát. Elkezdtem mozgatni a a kezem először lassan majd utána egyre gyorsabban mozgattam a kezemet. Marcus szájából egyre több sóhaj jött ki így megnyaltam az egész hosszát ezért Marcus nyögött egyet. Amennyit csak tudtam bevettem a számba és ütemesen szopni kezdtem. Éreztem ahogyan a farka elkezd rázkódni a számba és beleélvez a számba. Egy kicsit fintorogva de lenyeltem az ondóját és kivettem a számból a farkát és felálltam. Marcus visszavette a boxerét és a nadrágját.
- Sokkal jobb vagy mint múltkor -  vigyorgott de én csak elmentem mellette de Marcus utánam kiáltott - Hé most meg hova mész? - kiabálta, én mintha meg sem hallottam volna mentem előre s közben azon agyaltam hogy miért egyeztem bele ebbe.

A blogom második díja!

Nagyon szépen köszönöm a blogom második díját monika vadász! ♥  

 

1. Írj magadról 11 dolgot!

2 . Válaszolj 11 kérdésre!

3. Tegyél fel 11 kérdést!

4.  Küld tovább 11 embernek!

1.11 dolog magamról:

1. Szerda van, Október 23-a szóval mindenki otthon van, beleértve engemet is.

2. Színötös vagyok angolból.

3. Tegnap vagy tegnap előtt az iskolába a fiú wc-be volt egy denevér, én nem láttam.

4. Nagyon megszerettem Szefit.

5. Plusz az egyik barátom miatt megkedveltem a kosarat.

6. Utálom a hetedik osztályt az a legnehezebb osztály szerintem.

7. Nem szeretem ha engem átvernek, nagyon mérges vagyok ez miatt.

8. Az iskolánkba a mi osztályunk a legrosszabb.

9. Nem szeretem a kémiát, sőt utálom.

10. Imádom a gyerekeket, van egy barátnőm akinek van egy kislánya, nagyon szeretem azt a kislányt.

11. Ask.fm buzi vagyok!

2.Válaszaim:

1. korod?
13 éves vagyok
2. kedvenc kajád?
Nincs kedvenc kajám.
3. kedvenced az 1D-ből?
Louis!
4. mióta vagy Directioner?
2011.Április 11 óta vagyok Directioner
5. kedvenc zenéd?
Most perpillanat a Szabyest - Ő az enyém.
6. kedvenc tantárgy?
Angol
7. Zayn-nel vacsi vagy Niall-lel aludni?
Mindkettő
8. vélemény a The Wanted-ről?
Nem mondok rájuk semmit, legyen ez az én véleményem
9. kedvenc állat?
Macska és kutya
10. szereted a Little Mix-et?
 I'm a Mixer
11. kedvenc blogod?
Azok a blogok amelyikre feliratkoztam 

3.11 kérdéseim:
1. Szereztél már az interneten keresztül barátokat?
2. Mit jelent számodra a boldogság?
3. Rock vagy Pop?
4. Álltál már úgy esőben, hogy nem volt ernyőd?
5. Mi a kedvenc szavad?‎
6. Hiányzik most valaki?
7. Ha szárnyaid lennének, hova repülnél?
8. Inkább a hegyekben, vagy inkább a tengerparton laknál?
9. Kedvenc plüss állat?
10. Melyik a kedvenc édességed?
11.  Elfogadnál egy lakást egy lakatlan szigeten, hogy a családoddal odaköltözz, meg pár barát?

4.11 ember akinek tovább küldöm:
Nem tudok senkit akinek küldhetek szóval megint aki akarja nyugodtan viheti!

5.

Sziasztok! Vissza tértem! Végre elkészültem a résszel ami nem lett +18. Sajnálom hogy megszegtem az ígéretemet. De már írni kezdtem a kövi részt, ami +18-as. Ígérem az lesz, ha nem akkor megverhettek ha akartok. Jó olvasást!

Farkas szemet néztünk egymással majd megszólaltam.
- Tűnj innen te féreg - sziszegtem és megragadtam a srác pólóját majd a falhoz vágtam - Ha még egyszer, meglátlak Cherry közelébe akkor véged! Érted? - kiabáltam a pofájába 
- Értem haver, értem! - válaszolt rögtön, egy gonosz mosollyal az arcomon rúgtam a gyomrába és elengedtem. A srác a hasát fogva csúszott le a földre és egy fájdalmas nyögést eresztett. Odarohantam Cherry-hez.
- Jól vagy, nem bántott? - kérdeztem óvatosan, a hangomra felém pillantott. 
- I...igen jól vagyok - mosolygott, óvatosan felsegítettem a földről és mintha nem történt volna semmi bement a házba tovább bulizni.Utána mentem. A szememmel keresni kezdtem Őt de sehol se láttam. Elindultam a táncparkett felé, gondolva hátha ott lesz. Nagyon kellett csalódnom. A szemem megakadt a bárpultnál és elindultam oda. Elég nehézkesen a táncolok miatt, de kijutottam onnan. Mikor odaértem ott se volt. Majd megpillantott egy összekuporodott lányt a sarokba. Elindultam felé, és ahogyan egyre közelebb értem hozzá, annál jobban kezdtem felismerni a lányt. Ő volt az, Cherry. Majd odaértem. Leültem mellé és a csodálatos arcát kezdtem eltanulmányozni. Az arcán nem volt egy hiba se. Tökéletes volt. Egy idő után azt vettem észre hogy Cherry szeméből egy könnycsepp szökik ki. Végig néztem ahogyan végig folyt az arcán de nem engedtem hogy leesen a földre, a könnycseppet megállítottam az ujjammal. Cherry könnyes szemmel a szemembe nézett. A szemébe rengeteg fájdalmat láttam ami a lelkembe hatolt. Nyeltem egyet és megszólaltam
- Figyelj ne szomorkodj ez a hülye pasi miatt! Egy féreg! - mondtam neki
- Nem Marcus nem egy féreg, csak ha részeg ilyen, már megszoktam, de most nagyon berúgott.. - mondta halkan
- Értem..... - mondtam, és eszembe jutott valami - Cherry van kedved még itt bulizni? - kérdeztem és a táncolok felé böktem a fejemmel
- Hát megmondom az őszintét, nincs - vallotta be, ezt szerettem volna hallani tőle
- Akkor van egy ötletem hova menjünk - mosolyogtam és felálltam a földről 
- És hova megyünk? - mosolygott, végre azt akartam hogy ne legyen szomorú és sikerült a tervem! 
- Csak kövess - kacsintottam és megfogtam a kezét. Olyan puha a bőre. 
- Oké - válaszolt és elindultam az ajtó fele, okosan kikerültem a táncolókat     
- De most komolyan Louis hova megyünk? - hallottam meg a hátam mögött Cherry hangját
- Majd meglátod - nevettem mikor kiértünk a házból, az autóm fele vettük az irányt. Majd mikor odaértünk kinyitottam a kocsim ajtaját és beült Cherry a kocsiba, lassan becsuktam az ajtót és átmentem a másik oldalra, beültem a gépjárműbe. 

***

Miután beálltam a garázsba  az ajtó fele mentem. Pillanatra visszanéztem és elmosolyodtam. Cherry érthetetlenül nézett rám, nem érti hogy hol van. Odamentem hozzá és megszólalt.
- Hol vagyunk? - halkan beszélt 
- Nálam - mondtam ki 
- De...de miért? - fürkészte az arcomat
- Te se nem akartál a buliba maradni, én se akartam ott maradni. Ezért arra gondoltam hogy elhozlak hozzám de ha nem jó nálam mond meg hova menjünk.
- Jobb itt lenni mint Marcus közelébe - mosolyodott el halványan 

Cherry szemszöge:

- Jobb itt lenni mint Marcus közelébe - mosolyodtam el halványan, ettől a mozdulattól ő is elmosolyodott. Háttat fordított nekem és elindult az ajtó felé. Lassú léptekkel mentem utána, miután kinyitotta az ajtót udvariasan előre engedett. Ahogyan beléptem a házba azonnal eltátottam a számat. Soha az életembe nem láttam ilyen gyönyörű házat mint amely Louis-nak van. Ekkora házat csak a tv-be vagy messziről láttam én, meg kívülről, de belülről soha. Sokkal nagyobb belül a ház mint kívül. 
- Kérsz inni valamit? - kérdezte Louis, észre se vettem hogy elment mellőlem, a fejemet kapkodtam a hang irányába nem tudtam eltalálni hogy éppen most hol van Louis. Egyszer a fal mögül, Louis mosolygós arcát láttam meg. Nevetve totyorogtam utána és benéztem a fal mögé. A konyhát láttam meg és a pult mögött Louis éppen valamit öntött két pohárba. Ismerős volt egy kicsit az üveg ameddig öntötte az italt. Oda mentem mellé és néztem az arcát, rám nézett és elmosolyodott. Én is elmosolyodtam és a kezembe adta a pohár italt.
- Egészségünkre - kacsintott Louis és belekortyolt az italba én is így tettem. Lerakta Louis a poharát a pultra és szólt nekem hogy mindjárt jön és kiment a konyhájából. Úgy gondoltam hogy körbe nézem a házat. A konyhából kimentem a folyosóra. Megakadt a szemem a falon lógó képeken. Az egyik falon megpillantottam Louis-t és egy ismeretlen nőt, ölelve egymást. Elkezdtem jobban szemügyre venni a képeket, mikor két meleg tenyeret éreztem a derekamon, azon nyomban melegség öntötte el az egész testemet. Kicsit meg is remegtem az érintéstől ahogyan az ujjai hozzám értek. Beszívtam a levegőt és egy pillanatra el állt a lélegzetem mikor Louis összekulcsolta a kezeit a derekam körül. Érzetem ahogyan a fejét rárakta a bal vállamra és éreztem a levegőt amit kilélegzik. Megmondom az őszintét nagyon jó érzés volt a karjaiba lenni, melegség öntött el. Ami nálam nagyon régen volt.
A fejemet lassan felé fordítottam de rögtön vissza is fordítottam. Az arcomat elöntötte a pír és elakartam takarni az arcomat de csak Louis halk nevetését kaptam helyette. Ujjaival megérintette az arcomat és felé fordította a fejemet. Rögtön ahogyan belenéztem a szemeibe azon nyomban el is vesztem a íriszeibe. Észre se vettem hogy egyre közelebb hajolt hozzám.
- Gyönyörű vagy - suttogta szinte a számba és összeértek ajkaink

Fontos dolgok!

Na sziasztok! Mint ahogyan a cím is mutatja nem új rész jön. Most mindenki azt kérdezi "Miért?" Magyarázat:

1. Anya szerint nem lehetek túl sokat a gépnél. Mert "Első a tanulás"! Csak annyira van időm hogy felnézek Facebook-ra, Twitter-re és Ask.fm-re. 

2. Nincs ötletem mit írjak,sajnálom srácok, de ez hogy jött a tanulás, kiment a fejemből.
3. Most lettem 7.-es szóval bejött a Kémia, Biológia, Fizika, Földrajz tantárgyak is, és megígértem a szüleimnek hogy ebben a két évben nem 4-es leszek, hanem 5-ös szóval bele kell hogy húzzak a tanulásba.
4. Nem tudom mikor lesz új rész, talán... őszi szünetben. Nagyon sajnálom tényleg, hogy megvárakoztatlak titeket ezzel.
Azt szeretném utoljára mondani hogy tényleg S.A.J.N.Á.L.O.M! És szeretnék előre jó szórakozást kívánni aki holnap nézi a moziban a This is us-t! Valaki a barátnőjével / barátnőkkel, vagy éppen az anyukájával, vagy valaki a tesójával nézi a filmet. Én sajna nem nézhetem meg, pedig nagyon akartam volna Kecskeméten nézni, de nem tudom meg nézni. De mikor kezdődik a film fogok rátok gondolni hogy "Biztos ti nagyon élvezitek a filmet, örülök ennek hogy legalább ti mint a tesók boldogok vagytok hogy láthassátok" De aki nem mén megnézni a moziba a filmet akkor sírunk együtt, jó?
Ennyit akartam mondani, remélem megértitek. Ha nem akkor, nyugodtan írjátok le hogy miért nem. Jöhet hideg-meleg komi, elfogadom, eltűröm.
Ezzel az idézettel szeretnék egy rövid időre elbúcsúzni tőletek: "Az ember 95%-a bírál, és a maradék 5%-a alkot."
Nem ide tartozik, de ez a kedvenc idézetem Nasz Dániel-től. Ezt ő mondta, és nagyon igaza van. Na, de sziasztok! Jóét mindenkinek, holnapra pedig remélem jól fogjátok érezni magatokat a film nézése közben. Gondolni fogok rátok, srácok. Nasz Dani jellegzetes mondatával fejezem be ezt a bejegyzést: "A lányoknak pusziii, a fiúknak meg brofist!" Sziasztok!